| 3D nyomtató |
Lásd: háromdimenziós gyártó technológiák |
| A,B,C,D reprezentációnak |
a rendszerek állapottér reprezentációjának
kanonikus alakja: |
| Abszolút érték |
(44) jeleknek a valós értéktartományban, fáziskülönbségek
nélküli értéke, vektormennyiségeknek az amplitúdója |
| adaptív |
a rendszereknek körülményeket követő és azok nem kívánt hatását ellensúlyozó tulajdonsága. Pl. külső hőmérséklet |
| adaptivitás |
a rendszereknek körülményeket követő és azok nem kívánt hatását ellensúlyozó tulajdonsága. Pl. külső hőmérséklet |
| adatbányászat |
(47) nagy adattömegek feldolgozási módszertana. l. még Big
Data. |
| additivitás |
az összeadandók összege minden csoportosításban azonos |
| Akárki |
(3) a rendszerekről szóló e-könyv érdeklődő olvasója,
felkészültége megfelel a jó, de általános középiskolai
szintnek. |
| alakfelismerés |
élőlényeknek és gépeknek az a tulajdonsága, hogy
azonosságokat és hasonlóságokat észleljen, megtanuljon. Főleg látási és
hallási jelenségekre alkalmazzák, gépi technikája a számítástudomány
önállósult ága. |
| alakzat |
(47) összetartozó, vagy összetartozónak vélt jelek,
jelenségek gyűjtőfogalma, ezekben és ezek között a hasonlóságoknak,
közös, vagy egymásra ható tulajdonságoknak a fogalmi kerete. Egyik
korábbi ága volt a pszichológia Gestalt fogalma. Különböző fogalmi
területeken használják a minta, a sablon és a séma megnevezéseket.
Technikája az alakfelismerés. |
| algoritmus |
(96) eljárásokat rögzítő matematikai program |
| állandósult állapot |
A nyugalmi, változás nélküli állapota,
általában valamilyen változás után, elméletileg végtelen időtartammal,
gyakorlatilag annyi ideig, ami a rendszer megfigyeléséhez és újra
módosításához szükséges. |
| állapot |
A rendszer mérhető és/vagy számítható jellemzőinek összesége,
olyanok, amelyek alapján a rendszer megismerhető és irányítható |
| állapottér |
a rendszereket meghatározó, mérhető és/vagy számítható jelek
tere |
| amplitúdó |
(amplus = széles, tágas) változó jelenségek eltérése az
egyensúlyi állapottól, jellemzik ezzel a legnagyobb eltérést is. |
| analitikus függvény |
akárhányszor differenciálható föggvény, amely Taylor-sorával
előállítható. Analizis: elemzés szóból. |
| antikommutatív |
Olyan szorzat, amelyben az elemek sorrendje befolyásolja az
eredményt. AB ≠ BA-val. |
| arisztotelész |
(12, 37, 63) Aριστοτέλης, ;( i. e. 384 – i. e. 322) a valaha
is élt tudós gondolkodók egyik legnagyobbika, az ókori tudomány
hatalmas összefoglalója, az európai tudománynak máig ható személyisége. |
| Arrow |
(12) Kenneth J. Arrow, közgazdász, matematikus, az 1972 évi
Nobel-díj egyik kitüntetettje. Lehetelenségi tétele annak bizonyítása,
hogy tisztességes választási feltételek mellett nem lehet egyértelmű
döntést hozni több különböző, de egyenrangú értékek között. |
| asszociáció |
(12) fogalom-, gondolattársítás. Az agy működésének egyik
legfontosabb jellemzője, az agyi mechanizmusok kutatásának egyik
központi problémája. |
| átláthatóság |
l. áttekinthetőség, transparency |
| átviteli függvény |
(94) a rendszer bemenete és kimenete közötti átalakítást
leíró törtfüggvény, amelynek számlálója a bemeneten érzékelt
állapotokat, a nevezője a kimenet állapotait generálja. A két
állapotnak a működés szempontjából kritikus, szélső értékeit a számláló
gyökei, a zérusok és a nevező gyökei, a pólusok adják. |
| Banach-terek |
Banach Stefan (1892-1945) lengyel matematikus |
| bemenet és kimenet |
a rendszerek közötti, valamilyen ésszerű felbontásban tagolt
módon elválasztó és összekötő jellemzők, jelek a rendszerfolyamat
működési rányának szempontjából osztályozva. |
| Bernoulli |
, Johann, (1667 – 1748) a tizennyolcadik század
matematikájában meghatározó Bernoulli-család tagja, aki számos más
eredménye mellett a brachystochron (l. ott) probléma felvetésével egyik
elindítója volt a variációszámításnak. |
| Bernoulli testvérek |
a svájci eredetű Bernoulli családnak több generációban számos kiváló matematikus és természettudós tagja volt.
Ezek közül emeljük ki a két testvért:
Jacob Bernoulli (1654–1705; a Bernoulli számok névadóját és az egyik legrégebbi valószínűségszámítási mű, az Ars Conjectandi szerzőjét
és Johann Bernoulli (1667–1748) nevét
|
| Big Data |
(46, 53) A modern számítástechnikai eszközök fejlődése előtti
időkben kezelhetetlen hatalmas adattömegek feldolgozási módszerei és
ezekből következtetések levonása. |
| bijektív |
kölcsönösen egyértelmű leképezések halmazok között |
| biológia |
βίος, élet,
λογία tudomány, kutatás. élettan, az életjelenségek
tudománya |
| bizonytalanság |
nem pontosan meghatározott esemény, jelenség, érték.
Legfontosabb és elméletileg legjobban kidolgozott kezelése a
valószínűségszámítás, de több más megközelítése is van, ilyen a fuzzy
halmazok fogalma, az evidencia és bizonyossági becslés módszerei. A bizonytalanság lényge következtében nincs
abszoéút érvényes számítása. A valószínűségeket a statisztika igyekszik megközelíteni. |
| Blaschke-szorzat |
komplex, analitikus függvény a nyitott körlemezben, amelynek
itt mehatározott zérushelyei vannak. Az így képezett szorzatok adják a
függvény olyan alakját, amelyben a rendszer folyamatát leíró átviteli
függvény pólusai gyökökként szerepelnek és a gyököktől
való távolság abszolút értékei a rendszer szinguláris (pl. instabil)
visdelkeésétől mért távolságot mtatják. A Blaschke szorzatok szoros
összefüggésben állnak a Hrdy terekkel és így a modern
szabályozáselmélet számítási eljárásaival. lascke osztrák matematikus
(1885-1962) egyébként dicstelen pályát futott be. |
| Bode |
Az egy bementűre és kimenetűre egyszerűsíthető rendszerek
viselkedésének jól áttekinthető grafikus ábrázolási eszköze, amely
logaritmikus léptékben külön ábrázolja az a frekvenciák
függvényében az erősítést (amplitúdó válzozást) és a fáziseltólást.
Hendrik Wade Bode amerikai mérnök alkalmaztata először a huszadik
század harmincas éveiben. |
| Bolyai-Lobacsevszkij |
a nem- eukleidészi geometria megalkotói tiszteletére e
geometriák neve |
| brachystochron |
(85) βράχιστος χρόνος = legrövidebb idő. Annak a görbének a
leírása, amelyen egy test a gravitáció hatására a legrövidebb idő alatt
gördül le. J. Bernoulli ezt a problémát az Acta Eruditorumban az első
nemzetközi tudományos folyóiratban publikálta és a kor legnagyobb
matematikusai járultak hozzá a megoldáshoz.Ez a probléma és annak
megoldási módja volt a variációszámítás és az optimalizási feladatok
kiinduló pontja |
| Cauchy |
Augustin Louis (1789-1857) a matematikai analizis modern
tárgyalásmódjának megtermtője, francia matematikus. Hatalmas
munkásságából a rendszerelmélet többek
között a Cauchy-sorozatok mehatározását használja (l.
Banach-terek) |
| cél |
(85) a rendszerek működési célját reprezentáló állapotleírás.
l. optimalizálás |
| conservation |
(62) megőrzés |
| csillapítás |
jelek amplitúdójának
(nagyságának, erejének, hatásának) csökkentése |
| csoportelmélet |
(78) a matematikai struktúrák olyan kitüntetett fogalma,
amely az algebrai műveletek tekintetében azonos tulajdonságú algebrai
elemeket foglal össze és tesz alkalmassá egymás közötti
transzformációkra. A csoportelmélet elsősorban Galois legendás
alakjához fűződik, de az algebra fejlődésének számos nagy alakja
formálta. A későbbi hozzájárulások közül kiemelkednek Klein geometriai
és Lie algebrai eredményei, amelyek a mai rendszerelmélet
alapmódszereivé váltak. A transzformációk eljárásai révén a
csoportelméletnek kitüntetett szerepe van nemcsak a matematikában,
hanem minden olyan tudományterületen és gyakorlatban, amely valamilyen
szabályszerű átalakítással foglalkozik, így például a kémiában. |
| darwini |
(28)(1809-1882) A modern természettudományi gondolkodás
legnagyobb hatású elindítója. Fő műve az evolúció elmélete. A fajok
eredetének magyarázatán túl az elmélet megtermékenyítővé vált a
jelenségek, rendszerek legszélesebb tartományaiban. |
| Descartes |
, René, (42, 73, 80), (1596-1650) a felvilágosodás
filozófiájának egyik legfontosabb elindítója, rendkívüli hatású,
racionális gondolkodó, akinek a tudománytörténeti jelentőségű műve a
geometria és a matematika új alapokon történt összekapcsolása, a róla
elnevezett (karteziánus) koordináták és mindezzel
az analitikus geometria kezdete. |
| Descartes-i koordináta |
ortogonális, derékszögű koordinátarendszer, amelynek mértékei
a pontok távolságai |
| determinisztikus |
(88) oksági összefüggésekkel meghatározott folyamat |
| Diák |
(3) egyetemi alapfokon tanuló, vagy azt végzett (BA),
ismeretszínvonalú és érdeklődő személy. |
| differenciálegyenlet |
(31, 50,72) a jelenségek változásai közötti összefüggéseket
leíró matematika. Első alkalmazása a newtoni mechanikában a megtett út,
a sebesség és a gyorsulás kapcsolatát írta le. Alapgondolata a
változásoknak kis lineáris szakaszokra történő bontása és ezeknek az
összefüggését számító eljárás. |
| differenciálhatóság |
(50) folytonos folyamatok lineáris közelíthetősége, azaz
minden pontjában az érintő és a következő pontok közötti különbség
tetszőlegesen kicsi lehet |
| differenciáloperátor |
a differenciálszámítás szimbolikus jele és művelete |
| differenciálszámítás |
(85) az Újkor gondolkodási
forradalmának, a rendszerek szemléletének talán legjelentősebb
módszere, a változásoknak kis, arányos lépésekre történő bontása és
ennek olyan szimbolikus, általánosító eszközzé, a kalkulussá alakítása,
amely mindenfajta változás számítását
lehetővé teszi. Bár sok nagy előd készítette elő és az utódok végtelen
sora fejlesztette tovább, a tizenhetedik század két különleges óriása,
Newton és Leibniz alkotta meg, versengve a proritásért. |
| differentia specifica |
(12) valamilyen szempontok szerint hasonlónak ítélt
csoportokon belül a különbözőséget
jellemző tulajdonság. |
| digitális |
számokkal leírt, jelzett forma, ellentéte az analóg, ami
szavakkal, képpel, hanggal jelzi a jelenségeket. |
| digitalizált |
(40,52) bármilyen formában mért és rögzített jelenségek
átalakítása számrendszer szerint skálázottra. Az átalakított érték
hűsége a skálázott mérték finomságától, sűrűségétől függ, így a
folyamatos hangrögzítés a hangskála értékek beosztásától, a
digitalizált kép a képfelbontás sűrűségétől (pixel, képelem/felület,
színskálázás mértéke) |
| dimenzió |
(71,73,77) jelenségek, folyamatok meghatározásának legkisebb
tényezőszáma. A kartéziánus koordinátarendszerben az egyes pontok
helymeghatározásának szükséges skálaértékei. A köznapi
helymeghatározásban a síkbeli két, a térbeli háromkoordinátás
jellemzés, általánosítva viszont minden összefüggésben, kölcsönhatásban
használt meghatározó, alapjellemző. A szó eredete a mérés, mérték
fogalma. |
| dinamika |
(14) a mozgás és annak viszonyainak tudománya. δύναμαι : képes vagyok valamire. |
| diszharmoniák |
nem egybecsengő, valamilyen sorrendből kiváló |
| diszkrét |
folytonosságtól elválasztott értékű jelenség, például
mintavételezett. A diszkrét matematikához sorolják a gráfelméletet, a
kombinatorikát, játékelméletet, algoritmusok elméletét, kriptográfiát,
matematikai logikát, a halmazelméletet, számelméletet, az algebrát és a
geometriának azon ágait, amelyek körülhatárolt alakzatokkal
foglalkozik.
|
| disszipáció |
szétoszlás, eltűnés.Az irreverzibilis, teljesen nem
visszafordítható folyamatokban az energia (általában a hő) azon része,
amely az átalakítás során elvész. A folyamat elvi foglalata a hőelmélet
második főtétele. A disszipálás jellegzetesen entrópia növelő jelenség. |
| disszipálás |
szétoszlás, eltűnés.Az irreverzibilis, teljesen nem
visszafordítható folyamatokban az energia (általában a hő) azon része,
amely az átalakítás során elvész. A folyamat elvi foglalata a hőelmélet
második főtétele. A disszipálás jellegzetesen entrópia növelő jelenség. |
| EEG |
(74) elektrokardiogram, enkefalográfia, a szív és az agy
működésének regisztrálása. |
| egyensúly |
(25), (50, 59,61, 63) a rendszerek alaptulajdonsága, a
különböző rendszerelemek összetartozó egységének teljessége.A fogalom
alapja a különböző tárgyak sulyának mérlegszerű kiegyenlítődése,
kiteljesedése az , anyag és energia, a gazdasági értékek, az elemi
részecskék viszonyaiban és a világegyetem rendszer-teljességében
vezérli a gondolkodást és az így leírt folyamatokat. |
| egységsugarú kör |
(80, 94) a komplex sík olyan kitüntetett felülete és annak
kerülete, amely a függvényinverzió alapja. A végtelen komplex sík az
egységkörbe transzformálva jól számítható tulajdonságokat szolgáltat.
Pl. Hardy-terek. Az egységkörnek egységgömb és további hasonló
általánosítása szerepel a sokdimenziós feladatokban. |
| Einstein |
Albert (1879-1955) a jelenkori fizika és gondolkodás
alakítója, a speciális és általános relativitás megalkotója |
| EKG |
(74) elektrokardiogram, enkefalográfia, a szív és az agy
működésének regisztrálása. |
| ellipszis |
(78) l. kúpszeletek |
| energia |
(60,63) εν= be, έργον=munka. Munkavégző, változást előidéző
képesség. A testek fizikai
tulajdonsága, amely a négy alapvető kölcsönhatásban érvényesül. Ezek:
gravitációs, elektromágneses, gyenge és erős kölcsönhatások. A köznapi
gyakorlatban elsősorban az első kettő szerepel, a második kettö az
atomi világban és annak az első kettővel létesített kapcsolataiban. |
| entrópia |
(18,40,68) en = valamiben benne, tropé = transzformáció,
átalakulás, fordulat) egy rendszer képessége arra, hogy önmagában
átalakuljon. Ezért is jellemzi a hőtani és az információ-tartalmi
átalakulásokat, azok lehetséges irányait; fogalma
a sokelemes rendszerek között uralkodó rendnek és rendezetlenségnek a
mérőszáma. A fogalom a hőtanban
keletkezett, annak nyomán, hogy a molekulák rendezettsége az
egyenletesség hogyan nő, vagy csökken a hőenergia átadásai során. |
| epigenetika |
(67,69) az öröklődéses folyamatokat kiegészítő, módosító
tényezők vizsgálata, a rendszeren kívüli, külső folyamatok befolyásának
és örökölhetőségének kutatása. Elsősorban biológiai tudományterület, de
általánosítható pl. társadalmi folyamatokra is. |
| episztemológia |
az ismeretek megszerzésének
módszertana és e módszerek kritikája. ἐπιστήμη = tudás |
| Erlangen program |
(71) Felix Klein főműve, amelyben a csoportelmélet alapján
rendszerbe foglalta a hagyományos és lehetséges új geometriákat. Ezzel
megalapozta mindazt a terekkel kapcsolatos elgondolást és módszert,
amit a modern rendszerelmélet alkalmaz és amiről ez az e-könyv is szól.
Klein a művet erlangeni professzori beiktatására írta, bár nem ezt
mondta el. |
| érzésvilág |
(8) mindazok az érzelmi, hangulati hatások, amelyek az
élőlények és elsősorban az ember döntéseit, cselekvési válaszait
befolyásolják és legfeljebb minőségi megjelölésekkel illeszthetők be a
folyamatok modelljeibe. Pl.: erős harag, nagy öröm, nyomasztó félelem,
összpontosított figyelem. |
| Escher |
Maurits Cornelis (1898-1972). Holland képzőművész, aki
pályája során elsőször rovarokkal, majd építészeti elemekkel,
elsősorban padlózatmintákkal foglalkozott és nagy életművében ezeket
egyesítette elméletileg is jelentős, bonyolult geometriai
kompoziciókban. |
| esztétika |
αἰσθητικός: érzékelő. A filozófia érzékeléssel, elsősorban a
művek minőségi érzékelésével, a szépséggel és más minőségi jellemzőkkel
foglalkozó ága. |
| éter |
((63) mitológiai levegőszerű közeg, őselem, később az
elektromágnses jelenségek feltételezett közege |
| etika |
(4) erkölcstan, ἦθος = szokás, jellem |
| eukleidész |
(i) (80, 94) Εὐκλείδης, alexandriai matematikus i.e. 300
táján. Elemek című munkáját tekintik a geometria alaművének. A mű
összefoglalója az akkori geometriai tudásnak és máig ható kerete a
tétel-bizonyítás módszertannak, így hatása a geomdetrián túl is terjed.
Eukleidészhez kötnek számelméleti eredményeket is, elsősorban a
particionálás módszereiben. A több mint kétezer éves geometriai
erdmények és módszerek képezik az eukleidészi geometriát. A
nemeukleidészi geometria tizenkilencedik századi kezdetei az
eukleidészi ötödik posztulátum problémájából, a párhuzamosak
definiciójából indultak ki. l. Bolyai, Lobacsevszkij |
| euleri |
Leonhard, (1707-1783) matematikus fizikus, a szentpétervári és a berlini iskolák nagy alakító személyisége, munkássága kiterjedt a számelmélet,
a komplex függvénytan és a matematika számos más területére, hidrodinamikai és más mechanikai munkássága (pl. Kihajlás) máig jelenti tudományos alapjainkat |
| Euler |
Leonhard, (1707-1783) matematikus fizikus, a szentpétervári és a berlini iskolák nagy alakító személyisége, munkássága kiterjedt a számelmélet,
a komplex függvénytan és a matematika számos más területére, hidrodinamikai és más mechanikai munkássága (pl. Kihajlás) máig jelenti tudományos alapjainkat |
| evolúció |
(23,28, 77) (ex = ki,volvo
= gördít) a változások összefüggő, folytonos folyamata, általában az
egyszerűbbtől a bonyolultabb felé. Ez a e-könyv a darwini értelmezésre
épül. |
| exponenciális |
ex ponere, kitesz, kitól. Kitevő. Olyan folyamatok,
fűggvények, amelyekben a változó a hatványkitevőben szerepel. A negatív
kitevő csökkenő folyamatot, a pozitív gyorsan növekvő folyamatokat
jellemez, lezőkélnt az utóbbi értelemben használják. (exponenciális
robbanás) |
| faktorizálás |
szorzatokkal részekre, tényezőkre bontás. |
| fázisszög |
(41) összetartozó jelek egymásközti viszonya, hatások időbeli
és térbeli eltéréseinek ábrázolása valamilyen koordinátarendszerben. |
| fekete doboz |
(48) a rendszer belső működésének ismerete hiányában olyan
modell, amelyről csak a bemenet és a kimenet alapján tájékozódhatunk. |
| Felix Klein |
, Felix (71) (1849-1925) a
csoportelmélet geometriai interpretációjának megalkotója, összefüggő
rendszerbe alkotta a különböző, hagyományos és új geometriai
térelméleteket és ezzel a mai matematikai gondolkodás egyik
megalapítójává vált. Fő műve az Erlangeni program. |
| félsík |
a végtelen komplex sík stabilis, vagy labilis folyamatokat
leképező fele |
| felvilágosodás |
(73) a reneszánsz folytatásaként a tizenhetedik és tizennyolcadik századnak máig ható
eszmeáramlata, kritikai felszabadulás a korábbi korok
társadalmi-gondolkodási kötelékeitől, mai értékrendszerünk és
rendszerszemléletünk alapjainak eredete. |
| filozófia |
(1) a rendszertudomány felől tekintve az összefüggések
keresése. |
| Fizikai modell |
rendszereknek hasonló viselkedésű fizikai elemekkel történő leképezése. |
| flogiszton |
((63) φλόξ=égés, az égésnek elsősorban a tizenhetedik
században elfogadott téves magyarázata, amely szerint az égésnek külön
anyaga van, amely z égehető anyagokban rejtőzik és az égésnél
felszabadul. |
| fogalom |
(2) jelenségeket összesítő és jelképező megnevezés |
| folyamat |
a rendszerek változási menete |
| folytonos |
megszakítás nélkül működő |
| forrás |
bármilyen jelenség eredő, kiinduló állapota |
| Fourier |
, Jean-Baptiste Joseph (31) (1768-1830) a hővezetés
tanulmányozása kapcsán fedezte fel a róla
elnevezett Fourier sorokat, azt a tényt, hogy valamennyi változást fel
lehet bontani harmonikus összetevők végtelen sorára és ezzel
megnyitotta a frekvencia elemzés matematikájának és fizikájának máig
termékeny folyamatát. Felfedezője az üvegházhatásnak is. |
| Fourier-Laplace
transzformációk |
az időben változó jelenségeknek a frekvenciatartományba
történő átírása és ennek fordított művelete. A Laplace transzformáció a
Forier transzformáció differenciáloperátoros alakja és ezzel a
számításoknak algebrai egyenletekkel megoldó eszköze. |
| Fourier-sor |
a jelenségek felbontása és reprezentálása
frekvenciaösszetevők sorában. |
| frakcionális transzformálás |
szorzatokra bontás |
| frekvencia |
(19, 31,74, 92) (frequens = számos, népes, zsúfolt) változó
jelenségek gyakorisága |
| frekvenciák |
(19, 31,74, 92) (frequens = számos, népes, zsúfolt) változó
jelenségek gyakorisága |
| frekvenciamenet |
jelenségek ábrázolása a frekvenciák függvényében. |
| fuzzy |
ködös. Bizonytalan határú, meghatározottségú jelenségeknek,
halmazoknak anépszerű eszköze. mennyiséget
minőséggel leíró módszere. A bizonytalansági számítások egyik népszerű
eszköze. Kapcsolata a valószínűségszámítás egyes értelmezéseivel
vitatott. |
| Galilei |
Galileo (125) (1564-1642) A reneszánsz tudománynak, a megfigyeléseken alapuló kutatásnak legendás alakja.
Különösen jelentősek voltak csillagászati és általános mozgásbeli megfigyelései, egyik ihletője a newtoni szemléletnek. |
| Galois |
Évariste (1811-1832) Húszévesen párbajban meghalt zseniális
matematikus, aki a negyediknél magasabbfokú egyenletek gyökeinek
tanulmányozásából kiindúlva megalkotta az absztrak algebra egyik
alapját, a csoportelméletet, az azonos műveletekkel kezelhető problémák
közös elméletét. |
| Galois-i csoportelmélet |
Évariste (1811-1832) Húszévesen párbajban meghalt zseniális
matematikus, aki a negyediknél magasabbfokú egyenletek gyökeinek
tanulmányozásából kiindúlva megalkotta az absztrak algebra egyik
alapját, a csoportelméletet, az azonos műveletekkel kezelhető problémák
közös elméletét. |
| Gauss |
Johann Karl Friedrich (1777-1855) Pricess Mathematicorum,
amatematika fejedelmeként elismert matematikus, természettudós,
csillagász. Úttörő a matematika számos ágában, így a számelméletben,
analizisben, differenciálgeometriában. Jelentős felfedezésekhez jutott
a csillagászatban, a mágnesesség és optika kutatásában. Volt gyakorlati
geometer és ennek fontos tudósa. Szerepe a nemeukleidészi geometriák
gondolatvilágában vitatott. |
| genetika |
(69) γένεσις=eredet. Biológiai örökléstan, álatalánosítható
fogalom elsősorban társadalmi kérdésekben. |
| genus proximum |
(12) egy jelenség valamilyen szempont szerinti csoport
besorolása során a legközelebbi csoport megnevezése. A legközelebbi
csoport besorolása általában valamilyen hierarchikus, egymást
fokozatonként befoglaló rendben történik. l. hasonlóság |
| geometria |
(13) az alakzatok elvont
tulajdonságainak, összefüggéseinek tudománya, így a matematika önálló
ága. A szó eredete a földmérésből származik. |
| gnomonikus |
(75) γνῶσις = tudás. Poláris
síkvetület, a térképészetben a repülési útvonalak hosszát reprezentáló
ábrázolás |
| Gram-mátrix |
lineáris terekben vektorok belső szorzataiból képzett mátrix,
amely a kovariancia, tehát az egymásra ható viselkedés jellemzőit adja,
így a vektorok egymástól való függetlenségét, a szabályozáselméletben a
szabályozhatóság és megfigyelhetőség alapösszefüggéseit. |
| Guru |
(3) a rendszerekkel magas fokon, kellő matematikai
alapismeretekkel rendelkező személy, PhD és doktori szinten gondolkodó
olvasó. |
| H_2 |
a modern rendszerelméletben a rendszer minsőégi
viselkedésének integrált mértéke, a Hardy térben reprezentált rendszer
normája |
| H_inf |
a Hardy-térben számított norma, számításának alapja a jelenség négyzetes integrálja |
| halmaz |
matematikai fogalomként valamilyen tulajdonság szerint
csoportos elemek összessége |
| hálók |
(net) általános gráf fogalom
hurkolt rendszerekre. a logikai háló több hatás figyelembevételére
szolgál, általában grafikusan is reprezentált összefüggés |
| hamilton |
, William Rowan(31,63, 86) (1805-1865) ír matematikus és
fizikus. A newtoni mechanika egységes és általános matematikai
reprezentációjának megalkotója. Egyenletei a dinamikus jelenségek
legszélesebb körének számítási alapjai, így a rendszerelméletben, ezen
belül a modern szabályozáselméletben és a kvantumelméletben egyaránt.
Jelentős volt optikai és csillagászati munkássága, megalkotta a
quaterniók fogalmát, azoknak a komplex négyeseknek a dinamikáját,
amelyek a mai kvantumfizikában nyertek alapjelentést. |
| Hamilton egyenletek |
képletek, magyarázat, külön |
| Hankel |
Hermann (1839-1873) német matematikus, aki számos kortárs
nagysággal dolgozott együtt, különösen jelentős a munkássága a
lineaáris algebrában. |
| Hankel-mátrix |
mátrixkép, a főátlóra szemmetrikus mátrix, amely így a
folyamatokat visszavetííti a múltra és ezzel rejtett Markovfolyamatként
számítási alapot ad az állapotmátrix meghatározásásához |
| Hardy |
(80, 82) Godfrey Harold ( 1877 – 1947) brit matematikus, jelentős munkássága
volt a számelméletben és az analizisben. Számelméletben legendás az
együttműködése Ramajunan hindu matematikussal, aki “megálmodta”
tételeit. Sokat idézett írása a matematika szépségéről, a matematikusok
érdeklődésének ideáljáról. Riesz Frigyes nevezte el róla azokat a
modern rendszerelméletben gyakorlati jelentőségű tereket, amelyek a
komplex analizisben a holomorf (azaz a komplex térben komplexen
differenciálható)szabályozások minőségi normáit számítják. |
| Hardy-terek |
a modern rendszerelméletben az analitikus függvényekkel
reprezentált folyamatok véges mértékű tere, amely izometrikusan
megjeleníthető a frekvencia és az időtérben, így különösen alkalmas
számítási alapnak a rendszer stabilitásának, a stabilitás robusztus
tartományainak, optimális viszonyainak meghatározásásra. |
| harmóniá |
(24) (harmonia = megegyezés, összhang)a |
| háromdimenziós gyártó
technológiák |
(33) a tintasugaras nyomtató ötletét és technikáját
felhasználó gyártási eljárás. Az adagoló sugár olyan anyagot rak
rétegesen a gyártási felületre, amely a sugár számára kellően
folyékony, kilövelve gyorsan szárad és kötődik és tartalmazza a
gyártandó test anyagát, általában műanyagot,
fémet. Kisérleteznek biológiai anyagokkal, sejtekkel is. |
| Harvey |
, William (37) (1578-1657) angol orvos, sebész. nevéhez
fűződik a vérkeringés leírása. Több elődje is volt, vélemények szerint
arab orvosok már az európai középkor idején is ismerték. |
| hatásfok |
a rendszerbe táplált és eredményül kapott energia, mumka
viszonya |
| Hilbert terek |
skalárszorzatos vektortér, azaz olyan tér, amelyben a norma
skalárszorzatokkal teljesen meghatározható. A teret Neumann nevezte el
Hilbertről és az ő munkája alapján lett a kvantumelmélet egyik fontos
számítási tere. |
| hiperbolák |
(78) kúpszeletek alkotásának egyik metszete, a kettős kúpon
olyan síkkal, amely mindkét kúpon a csúcsot elkerülve halad át. Az
ilyen felületeken a geometria, és ezen belül az egy ponton áthaladó
egyenesek az eukleidészi síktól eltérő tulajdonságokat mutatnak,
megváltoztatják a párhuzamosság fogalmát és a háromszögek szögösszegét.
Ezek a hiperbolikus felületek nagy szerepet kaptak az einsteini
gravitációs világképben, de megnyitották a matematika geometriai
vonatkozásainak több más perspektíváját is. |
| hiperbolikus |
(78) kúpszeletek alkotásának egyik metszete, a kettős kúpon
olyan síkkal, amely mindkét kúpon a csúcsot elkerülve halad át. Az
ilyen felületeken a geometria, és ezen belül az egy ponton áthaladó
egyenesek az eukleidészi síktól eltérő tulajdonságokat mutatnak,
megváltoztatják a párhuzamosság fogalmát és a háromszögek szögösszegét.
Ezek a hiperbolikus felületek nagy szerepet kaptak az einsteini
gravitációs világképben, de megnyitották a matematika geometriai
vonatkozásainak több más perspektíváját is. |
| hiperbolikus függvény |
a trigonometrikus függvényekhez hasonlóan meghatározott
függvények, amelyek azonban nem kört, hanem hiperbolát definálnak.
Jelölésük is hasonló: sinh, stb. Fontos szerepet töltenek be fizikai
folyamatok leírásában, első ilyen alkalmazásuk a láncgörbe, vagy
kötélgörbe leírása volt. |
| hiperbolikus geometria |
Nem eukleidészi geometria, amelyben a párhuzamosoknak csak a
végtelenben történő találkozási posztulátuma nem érvényesül. Elsősorban
Bolyai és Lobacsevszkij nevéhez fűződik, de előttük és főleg később
számos fontos eredmény született a hiperbolikus geometriákkal
kapcsolatban. |
| hipermátrix |
olyan mátix, amelynek az elemei is mátrixok. Különösen
fontosak részekre bontott és kapcsolt elemekkel összefüggő folyamatok
leírásánál. |
| hiperstabil |
a rendszer parametereinek széles tartományában stabil |
| holisztikus |
(21)holos = egész, olyan nézet, amely a vizsgált rendszert a
maga egészében, összefüggéseiben szemléli, pl. az orvos specialista a
beteg minden egyéb állapotát is
figyelembe veszi. |
| holografikus |
a fény hullámtermészetét és interferencia jelenségeit
felhasználó képalkotás, amely lehetővé teszi háromdimenziós kiolvasó
megjelenítést. Az eljárás neve is onnan származik, hogy a tárgyakról
vetített fényhullám a teljes felületet egyszerre képezi le. Széleskörű
alkalmazását a feladatnak elve megfelelő koherens, állandó
fáziskülönbségű fény, a lézerek alkalmazása tette lehetővé. A
holográfia Gábor Dénes Nobel-díjjal elismert eredménye. |
| holomorf |
azonos, vagy hasonló formájú |
| holomorfizmus |
azonos, vagy hasonló formájú |
| homogenitás |
egyneműség, általában, vagy valamilyen szempont szerinti
azonosság (genus: nem-főnév) |
| homológia |
(17), (47) , λέγω mondom –ból
λόγος = beszéd, vélemény, valamilyen tudománynak, rendszernek a rendje,
a teológiákban az Ige. Az algebrában és főleg a geometriában azonos
tulajdonságok törvényszerű jellemzője. |
| homológiáról |
(17), (47) , λέγω mondom –ból
λόγος = beszéd, vélemény, valamilyen tudománynak, rendszernek a rendje,
a teológiákban az Ige. Az algebrában és főleg a geometriában azonos
tulajdonságok törvényszerű jellemzője. |
| homolosine |
(75) a Mercator-térképek torzítását elsősorban szinusos
transzformációkkal kompenzáló, egyenlő terület-ábrázolásra törekvő
térkép, némileg hasonlóan a leválasztott narancshéj
kisimításához. John Paul Goode (1862–1932) amerikai
térképészhez fűződik. |
| homomorfizmus |
(17), (47) l. hasonlóság. ὁμός =
ugyanaz, azonos, μορφή = alak, forma. |
| hőmozgás |
Brown-mozgás, az atomok és molekulák véletlen jellegű mozgása
hőenergia hatására |
| hőtan |
(68) termodinamika |
| húrok |
(42) l. Püthagorasz |
| Huyghens |
Christiaan (1629 – 1695) a
tizenhetedik század egyik legnagyobb, holland természettudósa, az
ingaóra és más óraszerkezetek megalkotója, csillagász, számos égitest
felfedezője, úttörő a valószínűségelméletben, a mechanikában és az
optikában. |
| identifikáció |
rendszerek jellegének, állapotainak, jellemzőinek
meghatározása, ennek matematikai. számítástecnikai módszerei. |
| identifikál |
rendszerek jellegének, állapotainak, jellemzőinek
meghatározása, ennek matematikai. számítástecnikai módszerei. |
| időtartomány |
a rendszerek időbeli viselkedésének leírási tere |
| infinitézimális |
finis: vég szóból, a végtelenül kicsiny részekre bontott állapot és ezzel a differenciál- és integrálszámítás alapgondolatának jelzője. |
| információ elmélet |
(68) közlések, jelek továbbításának, feldolgozásának
elmélete. Matematikai, filozófiai,társadalomtudományi,
elektrotechnikai és egyéb technikai tudományterületek
tárgya. |
| input-output |
. A rendszerek valamilyen módon meghatározott határjelei. |
| intenziók |
szándék, szubjektív tényezők figyelembevétele a nemmonoton
logika eszközeivel |
| inverz |
fordított érték: szorzata az eredeti értékkel az egység. |
| irányítás |
(34, 84) a szabályozás és vezérlés összekapcsoló megjelölése.
Erősen nyelv- és szakmai csoportfüggő meghatározás. |
| irányíthatóság |
((89) annak kritériuma, hogy egy rendszer pillanatnyi
állapotából valamilyen cél felé elmozgatható legyen. |
| irreverzibilis |
(65,88) nem megfordítható folyamatok. Kedvenc példa a
tojás-rántottáé |
| ismeretelmélet |
a filozófia azon ága, amely az ismeretek megszerzésének
módjaival, kritikájával foglalkozik |
| izometrikus |
azonos mértékű, transzformációban mértéktartó (izos: azonos) |
| izomorf |
azonos formájú |
| Jacobi-egyenlőség |
képlet a Lie algebrákban a nyugalmi állapot
követelményeit kifejező összefüggés, amelyben az algebrai képletek
permutációinak összege zérus, az elemek (az itt használt algebrai
kifejezések) differenciális változása egymást kompenzálja. Bináris
szorzási és összeadási műveletekkel egy S algebrában: (126) |
| játékelmélet |
Intelligens döntéshozók érdekütközésének
és együttműködésének matematikai modellelmélete. A
tudományterület elindítója Neumann János egy 1928-as publikációja volt. |
| jel |
(41) minden, a folyamatokból származó, a folyamatokat
összekötő és valamilyen módon mérhető, érzékelhető valóság. Egyik
legáltalánosabb fogalmunk. |
| Kalman |
(89) (Kálmán Rudolf) (1930-) a ma használatos
szabályozáselmélet és technika mestere, a szabályozandó elemek
zavarszűrése elméletének megalkotója. Ma gyakorlatilag valamennyi
szabályozandó eszközünk tartalmaz ilyen, vagy ennek származékának
tekinthető szűrőt. Elméleti munkásságának teljességét adja a
szabályozhatóság és megfigyelhetőség matematikai definiciója. |
| Kálmán |
(89) (Kálmán Rudolf) (1930-) a ma használatos
szabályozáselmélet és technika mestere, a szabályozandó elemek
zavarszűrése elméletének megalkotója. Ma gyakorlatilag valamennyi
szabályozandó eszközünk tartalmaz ilyen, vagy ennek származékának
tekinthető szűrőt. Elméleti munkásságának teljességét adja a
szabályozhatóság és megfigyelhetőség matematikai definiciója. |
| Kalman-szűrő |
a rendszerek állapotát folyamatosan megfigyelő algoritmus,
amely ezekből a megfigyelésekből folyamatos statisztikákat készítve
választja el a rendszer működésével kapcsolatos és a zavarásokra utaló
információkat. Ezt az eredményt a rendszer szabályozására
visszacsatolva kapunk a változó viszonyoknak megfelelő működést. A
szűrőt először repülő testek irányításához használták, de ma már, a
jelfeldolgozási eszközök fejlődése révén a sabályozandó rendszerek
többségében alkalmazzák. |
| Kálman-szűrő |
a rendszerek állapotát folyamatosan megfigyelő algoritmus,
amely ezekből a megfigyelésekből folyamatos statisztikákat készítve
választja el a rendszer működésével kapcsolatos és a zavarásokra utaló
információkat. Ezt az eredményt a rendszer szabályozására
visszacsatolva kapunk a változó viszonyoknak megfelelő működést. A
szűrőt először repülő testek irányításához használták, de ma már, a
jelfeldolgozási eszközök fejlődése révén a sabályozandó rendszerek
többségében alkalmazzák. |
| Kalman-szűrők |
a rendszerek állapotát folyamatosan megfigyelő algoritmus,
amely ezekből a megfigyelésekből folyamatos statisztikákat készítve
választja el a rendszer működésével kapcsolatos és a zavarásokra utaló
információkat. Ezt az eredményt a rendszer szabályozására
visszacsatolva kapunk a változó viszonyoknak megfelelő működést. A
szűrőt először repülő testek irányításához használták, de ma már, a
jelfeldolgozási eszközök fejlődése révén a sabályozandó rendszerek
többségében alkalmazzák. |
| karakterisztikus egyenlet |
polinom differenciálegyenletek és hasonló szerkezetű algebrai
egyenletek gyökeit meghatározó egyenlet. A rendszerelméletben elsőrendű
szerepet játszó, analitikus, tehát Taylor sorba fejthető, sokszorosan
differenciálható folyamategyenletek megoldási útja. |
| kartéziánus |
(80) Descartes nevének latin változatából a tőle származó
fogalmi kör. A geometriában a derékszögű koordinátarendszer. |
| kartéziánus, ortogonális |
(80) Descartes nevének latin változatából a tőle származó
fogalmi kör. A geometriában a derékszögű koordinátarendszer. |
| kaszkád szabályozás |
lépcsőzetesen szakaszolt rendszerek szabályozása. A só
eredete a vízesésre és általában az esésre vezethető vissza |
| kauzalitás |
oksági elv. Rendszereinkben annak rögzítése, hogy a jelen
állapot függ korábbi állapotoktól, de a jövőt csak korlátoltan
befolyásolja |
| keretek |
intelligens rendszerek kezelésében meghatározott tulajdonság
és egyéb kapcsolati jellemzők meghatározott strktúrája |
| kognitív tudományok |
a megértő agyműködést tanulmányozó interdiszciplináris
tudomány. Pszichológia, szociológia, nyelvészet, számítógép-tudomány,
biológiai agykutatás eredményeit igyekszik szintetizálni |
| komplex |
összetett. A matematikában a mennyiségek, értékek, jelek
nagyságát és irányát összekapcsolva kifejező rendszerek. A komplex
síkábrázolásban a valós és képzetes tengelyek koordinátai. A dinamikus
rendszerekben az irány változását az idő, illetőleg a frekvencia
függvényében adják meg. |
| komplex félsík |
(41, 96) a valós és a képzetes koordináták által leírt
folyamatábrázoló sík. A komplex szó és a kétfajta számfogalom utal
mindazon jelenségek reprezentálására, amelyeket kettős kapcsolódások
írnak le. Ilyen kettős kapcsolódás a jelenség amplitúdójának,
nagyságának és eltolódási fázisviszonyainak, frekvencia összetevőinek
és vektormennyiségeknek az ábrázolása. |
| komplex számsík |
(41, 96) a valós és a képzetes koordináták által leírt
folyamatábrázoló sík. A komplex szó és a kétfajta számfogalom utal
mindazon jelenségek reprezentálására, amelyeket kettős kapcsolódások
írnak le. Ilyen kettős kapcsolódás a jelenség amplitúdójának,
nagyságának és eltolódási fázisviszonyainak, frekvencia összetevőinek
és vektormennyiségeknek az ábrázolása. |
| koncentrált paraméterű |
általában térben elosztott rendszer medellezése egy,
jellegzetes pontjába való összevonássa. Lgejellemzőbb példája fizikai
tömegek összevonása súlypontjukba. |
| koordinálás |
jeleknek, jelenségeknek meghatározó jellemzőkkel való
ellátása. Elemi metaforája az útvonalaknak távolságmértékekkel történő
meghatározása. |
| koordinátarendszer |
(31,75) rendszer geometriai alakzatok, kiindulással, pontok
helymeghatározására. A terekkel kapcsolatos általánosítások során
fejlődött a földrajzi helymeghatározás alapján és így számos történelmi
előzménye van. A mozgás tanulmányozásának matematikai reprezentációja
során alakult, elsősorban Fermat és Descartes munkásságával. A
derékszögű koordinátarendszer matematikai geometriája kartéziánus
rendszerként szerepel az irodalomban. |
| koordinátázás |
(42, 71, 73) A mennyiségeknek és az azokból származtatott
szimbolumoknak valamilyen rendezésre és kombinálásra alkalmas művelete
ezeknek megfelelő koordinátarendszerben. Az algebra hiteles művelőinek
véleménye szerint ez az algebra lényege. |
| koordinátázó |
(42, 71, 73) A mennyiségeknek és az azokból származtatott
szimbolumoknak valamilyen rendezésre és kombinálásra alkalmas művelete
ezeknek megfelelő koordinátarendszerben. Az algebra hiteles művelőinek
véleménye szerint ez az algebra lényege. |
| kovarianciá |
egymástól különböző váltoól együttmozgása. Számítása az
alapértékektől történő elmozdulások szorzatával történik, a statsiztika
és a valószínűségszámítás feladatköreiben. |
| krétai hazug |
(9) a krétai Epimenidésznek tulajdonított paradoxon: minden
krétai hazudik, mondja egy krétai. A paradoxon sokféle formában
megjelenik a filozófiában, Gödel is úgy hivatkozik erre, hogy ez
nemteljességi tételének gondolati elődje. |
| kúpszeletek |
(78) a kúp és kettős kúp síkokkal történő metszésének
alakzatai, a parabolák, az ellipszisek, a hiperbolák és az ellipszisnek
a kúp alapjával párhuzamos formája, a kör. |
| kvantumelmélet |
(71, 86) a mai fizikának az az ága, amely hagyományos
eszközökkel történő megfigyelés mértéktartománya alatti jelenségeket
vizsgálja és magyarázza. Kiindulása az a megfigyelés
volt, ami szerint egyes korábbi mérték alatti jelenségek nem
folytonosan, hanem lépésenként kvantálva változnak. A kvantumelmélet
foglalkozik az anyagi és hullámjelenségek azonossági viszonyaival, az
elemi szintű összefonódás jelenségeivel, amelyek a távközlés jövője
szempontjából is ígéretesek, az extrém fizikai viszonyok, így az
abszolút zérus hőmérséklet és vákuum környezetének jelenségeivel, azzal
a mikrovilág képpel, ami a határozatlansági relációval
a mai fizika mély alapja. |
| kvantumjelenség |
(71, 86) a mai fizikának az az ága, amely hagyományos
eszközökkel történő megfigyelés mértéktartománya alatti jelenségeket
vizsgálja és magyarázza. Kiindulása az a megfigyelés
volt, ami szerint egyes korábbi mérték alatti jelenségek nem
folytonosan, hanem lépésenként kvantálva változnak. A kvantumelmélet
foglalkozik az anyagi és hullámjelenségek azonossági viszonyaival, az
elemi szintű összefonódás jelenségeivel, amelyek a távközlés jövője
szempontjából is ígéretesek, az extrém fizikai viszonyok, így az
abszolút zérus hőmérséklet és vákuum környezetének jelenségeivel, azzal
a mikrovilág képpel, ami a határozatlansági relációval
a mai fizika mély alapja. |
| kvaterniók |
egymással összefüggő jelenség-négyesek ábrázolása, a komplex
reprezentáció megkettőzése. Elsősorban a forgás koordinázását solgálta,
további alkalmazása akvantumjelenségek számítástechnikai lehetőségeivel
kapcsolatos, a fotonok kvantumtulajdonságainak egyidejű
felhasználásával. Az ötlet Hamiltonnak egy dublini folyóparti sétáján
jutott eszébe és ott rögítette egy kőbe karcolva. Ugyanebben az
időszakban más szrzőknek is voltak hasonló ideái. |
| labilis |
nem stabilis, kis hatásra kimozdítható nyugalmi állapotából |
| labilitás |
nem stabilis, kis hatásra kimozdítható nyugalmi állapotából |
| Lagrange |
, Joseph-Louis (85, 86) (1736-1813) olasz-francia
matematikus, a variációszámítás legfontosabb alakja, a Lagrange
multiplikátorok módszerének kidolgozója, a newtoni mechanikának
variációs problémaként átírója és ezzel a modern fizikát is meghatá
rozó hamiltoni szemlélet elindítója. |
| Laguerre-polinomok |
másodrendű lineáris differenciálegyenletek, amelyek a
rendszerek modellezésében és elemzésében a négyzetes értékeléseknél
szerepelnek |
| Laplace |
(31) Pierre-Simon (1749-1827) matematikus és csillagász.
alapvető munkássága átalakította a mechanika hagyományos szemléletét, a
differenciáloperátorok szerepét. Hozzá fűződik a Laplace
transzformáció, a rendszerek matematikai reprezentációjának és
számításának egyik fő eszköze. Nagy szerepe volt a statisztikában, a
bayesi interpetáció kidolgozásában. A csillagászatban számos eredmény
medllett elsőként utalt a fekete lukak lehetőségére. |
| Laplace-transzformáció |
az idő- és a frekvenciatartományok közötti, komplex változós transzformáció, amely az állandó együtthatójú differenciálegyenlet formában leírt folyamatok elemzésére használatos.
A lineáris tulajdonság révén a differenciálegyenlet forma helyettesíthető algebrai egyenletekkel és ez az alapja a gyökök,
a rendszerviselkedés szempontjából elsőrendű értékek: a zérusok, illetőleg pólusok számításának.
A konvolúciós tulajdonság egyszerűsíti a rendszerelemek egymásrahatásának, soros és párhuzamos kapcsolásának számítását.
|
| Lebesgue |
Henri (1875-1941) francia matematikus, legfőbb munkája az
integrálás elméletének minden kédéses esetre történő kidolgozása, ezzel
kapcsolatban a mértékek elméletének kiterjesztése |
| Lebesgue-terek |
a különböző útvonalmértékekre kiterjesztett Banach terek, normált eukleidészi terek. A fogalmak elsősorban Riesz Frigyesre térnek vissza. Általában l-tereknek jelölik |
| Lie |
Marius Sophus (1842-1899) norvég matematikus,a
csoportelméletben a transzformációs csoportok és ebben az egyensúlyi
viszonyokat kifejező, antikommutatív algebrák megalkotója |
| Lie csoport |
a Lie algebrákkal jellemezhető transzformációs csoportok |
| lineáris |
(54, 55) arányos változás, a jelenségek többszöröse a hatások
ugyanilyen arányú változásával jár. Több lineáris hatás egyszerűen
adódik össze. (szuperpozició) |
| lineáris
differenciálegyenletek |
történő modellezésnél a zérusok és pólusok a
differenciálegyenlet megoldásának szélső értékei, a bemeneten az az
állapot, amikor a legnagyobb hatás sem tud elmozdulást indítani, a
rendszer végtelen tehetetlenséget mutat, a kimeneten pedig a legkisebb
hatás is olyan elmozdulást, ami a rendszeren belül nem megállítható, a
rendszer elveszti stabilitását. |
| linearitás |
linea: vonal, azaz egyenes vonalszerű viselkedés, legfőbb tuladonsága az additivitás, az elemek egyszerű összegezhetősége. |
| linearizálás |
(67) közelítő eljárás, a folyamatok arányos és összegezhető
viselkedésének megvalósítására, illetőleg az így egyszerűsíthető
számításokra. |
| logika |
(27) λóγος, beszéd, beszélgetés, később a teológiában az Ige |
| logikai |
(27) λóγος, beszéd, beszélgetés, később a teológiában az Ige |
| logikai függvények |
olyan függvények melyben a változók közötti összefüggéseket
logikai műveletek írják le |
| lokátor |
tárgyak helyét, mozgását meghatározó eszközök, amelyek
rádióhullámok, hanghullámok, optikai hullámok kibocsátásval működnek,
ezek visszaverődését mérik. A közegektől, a tárgyaktól, a távolságoktól
és egyéb körülményektől függően a beredezések különösen széles
tartományát öleleik fel, a mikroszkópiától a csillagászatig. A
visszaverődéseket a berendezések általában háromdimenziós képekben
dolgozzák fel. Kezdeben haditechnikai eszköz volt, de ma már a
meghatározandó feladatok áttekinthetetlen sokaságában kapnak
alkalmazást. |
| Manhattan-lépték |
távolság mérték a New-York-i Manhatten háztömbökön alapuló
utca elrendezésen. |
| matematikai modell |
bármilyen rendszer leírása a matematika eszközeivel. Ezek a
leírási módszerek adják a rendszertudomány általánosságának lényegét. |
| MATHEMATICA |
(87) Stephen Wolfram (1959-) által 1988-ban elindított
negyedik generációs matematikai műveleteket, algoritmusokat, grafikus
reprezentációt automatizáló programnyelv. |
| MATLAB |
(87) Az 1984-ben Jack Little és Cleve Moler által az Egyesült
Államokban elindított MathWorks társaság terméke, egy negyedik
generációs, folyamatokat leíró és megjelenítő nyelv, amely a verbálisan
megnevezett műveleteket digitális eljárásokká fordítja. Speciális
folyamatreprezentáló termékük a Simulink. |
| mátrix-eljárások |
mennyiségek, függvények, matematikai kifejezések téglalap
alakú struktúrában történt elhelyezése. Kibontása alineáris algebra
módszereit követi, a feladatcsoortokhoz alkalmazott eltérésekkel. A
lineáris algebrával leírható, közelíthető rendszermodellek alkotásának,
elemzésének és működtetésének legfőbb eljárásai- |
| Maxwell |
, James Clerk (31,60) (1831-1879) A mai elektrodinamika
megalkotója. Egyenleteiben összefoglalta az elektromosság és
mágnesesség valamennyi alapösszefüggését, kimutatta a két tér
kölcsönösségét és hullámtermészetét. Megalapozta a kinetikus
gázelméletet. |
| Maxwell egyenlet |
(31) |
| Mayer |
(60) (1814-1878) A hőenergia
természetének úttörő kutatója, a mechanikai és a hőenergia
egyensúlyainak felfedezője, a termodinamika első főtétele kiinduló
fogalmazója. |
| megfigyelhetőség |
(89) annak kritériuma, hogy egy rendszer viselkedése a
pillanatnyi állapotból visszaszámítható a vizsgált hatások kezdetéig.
Ez feltétele annak, hogy a rendszer korábbi története alapján
zavarszűrhető és szabályozható legyen. |
| megmaradás |
(60,61,62) az energia megmaradása valamilyen formákban minden
átalakulás során |
| Mercator |
(75) , Gerardus (1512-1594) filozófus, matematikus,
térképész. Nevezetes a hengeres vetítésű térképe, amely a hajózás
céljait szolgálta azzal, hogy egyenesvonalú, szögtartó útvonalakat
ábrázolt. Ezzel a valódi mértékek az egyenlítőtől a sarokig úgy
torzultak, hogy a sarkok felé a területek a valóságosnál nagyobbak, az
egyenlítő felé kisebbek lettek. |
| mérték |
(36, 39) a jelenségek jellemző mérhető tulajdonsága, pl.
villamos feszültség, hőmérséklet. |
| mértékei |
(36, 39) a jelenségek jellemző mérhető tulajdonsága, pl.
villamos feszültség, hőmérséklet. |
| mesterséges intelligencia |
(MI) (27, 103) minden olyan rendszer szabadon értelmezett
gyűjtőfogalma, amely az emberi gondolkodást igyekszik gépi úton
leképezni. Így egyaránt használják viszonylag egyszerű logikai
műveletsorokra, de bonyolult gondolkodási
feladatoknak az emberi képességeket meghaladó programokra, agyi
működések leképezésére, sőt az embert minden tekintetben felülmúló
gépek fantázia szüleményeire is. Önállóan művelt részterületei:
alakfelismerés, robotok, természetes nyelvek megértése, gépi fordítás,
gondolkodási játékok, gépi tanulás. |
| mesterséges intelligenciá |
(MI) (27, 103) minden olyan rendszer szabadon értelmezett
gyűjtőfogalma, amely az emberi gondolkodást igyekszik gépi úton
leképezni. Így egyaránt használják viszonylag egyszerű logikai
műveletsorokra, de bonyolult gondolkodási
feladatoknak az emberi képességeket meghaladó programokra, agyi
működések leképezésére, sőt az embert minden tekintetben felülmúló
gépek fantázia szüleményeire is. Önállóan művelt részterületei:
alakfelismerés, robotok, természetes nyelvek megértése, gépi fordítás,
gondolkodási játékok, gépi tanulás. |
| metabolizmus |
μεταβολή: változás (együvé dobás), az élő sejtek közötti kémiai átalakító mechanizmus, általánosítva minden tartalmi lényegbeli átalakítás. |
| metaforá |
(6) μεταφορά – átvitel, jelenségeknek egy másik, hasonlóval
történő, általában képi magyarázata. |
| metamorfózis |
((61) μεταμόρφωσις = átalakulás, μετα= közben, μορφή=alak |
| minőség |
rendszerjellemzők általános fogalma, pl. Pontosság, beállási
sebsség, költség. A stabilitást, mint alapkövetelményt álatalában külön
kezelik. |
| mintavételezés |
(53) a rendszer állapotainak mérése időszakonként, vagy más
tényezőktól függően, nem folytonosan történik |
| modalitás |
(27) modus=mód, eljárás menete. Azoknak a következtetési
feladatoknak a meghatározója, amelyek valamilyen járulékos körülménytől
függenek. Ilyenek az időbeli korlátok, személyes és csoportvélemények,
véletlen hatások, egyéb fizikai korlátozó, befolyásoló viszonyok,
feltételezések. Körülményrendser a nem monoton logikákban. |
| modell |
rendszerek leírása a rendszertől eltérő eszközökkel, így
matematikai reprezentációval, fizikai kicsinyítéssel, egyes részek
körülmények elhagyásával, hasonló viselkedésű ismertebb rendszerekkel.
A modell korlátozottan képviseli a vizsgálandó rendszert, ezért a
hatékonyság ellenőrzéss külön vizsgálatot koövetel. |
| Möbius |
(80, 81, 82) August Ferdinand (1790-1868) a projektív
geometria és topológia egyik úttörője. Nevéhez fűződik a Möbius-szalag
és a rendszerelméletben különösen jelemtős Möbius transzformáció, amely
a forgatás és nyújtás-zsugorítás csoporttulajdonságaival tesz lehetővé
nagy gyakorlati jelentőségű transzformációkat. |
| Möbius transzformáció |
alakzatoknak ineáris transzformációja, nyújtás, zsugorítás,
forgatás. |
| negatív félsík |
l. komplex változó |
| negatív visszacsatolás |
l. visszacsatolás |
| nem monoton logikák |
az egyszerű logikai kapcsolatokat módosító rendszer, a
logikai láncba bekapcsolt, általában szintén logikai és esetleg
valószínűségi eszközökkel működő, az adott változásokat, viszonyokat,
modalitásokat, intenziókat jellemző eszközökkel. |
| nemlineáris |
(54) lineáristól eltérő, a hatások nem arányosan változnak és
nem adódnak egyszerűen össze |
| neurális |
(12) idegrendszerbeli. Így elsősorban az biológiai idegrendszerre vonatkozó jelző, amit annak
feltételezett működési elvéből egyszerűsített gépi kapcsolatok
modellezésére is alkalmaznak. (neurális hálók) |
| neurális háló |
nagyon egyszerüsített, idegrendszert modellező számítógépes
strukiura, amely elsősorban tanulási feladatokat lát el. |
| neurológia |
az idegrendszer biológiai tudományterülete |
| Newton |
(i) (86) Isaac,(1642-1726) az újkori természettudományi
gondolkodás meghatározó, legendás alakja, a ma is használt mozgás- és
változásszemlélet és technika megalapozója. |
| newtoni |
a newtoni gondolkodásra utaló jelző, amely vonatkoztat a
mozgásnak, mint alapjelenségnek a metaforikus felhasználására, a
dinamikus jelenségek matematikai modellezésére elsősorban
differenciálegyneletek formáiban, továbbá a fénynek, mint
korpuszkuláris jelenségnek a felfogására. |
| Noether, Emily |
Amalie Emmy (1882-1935) az absztrakt algebrának és elméleti
fizikának különösen nagyjelentőségű, meghatározó személyisége |
| normá |
(39, 44) a jelenségek valamelyik tulajdonságának mértéke,
mérési eredményekből számított tulajdonságjellemzője, e jellemző
valamilyen szempontból meghatározott alapértéke. Így a hőmérséklet
egyik normája a fagypont, a fűtési folyamatok egyik normája a napi
középhőmérséklet. |
| nyelő |
a forrásnak ellentéte, azaz egy zárt görbével határolt
felületen elvesző, eláramló, általában enegia-jellegű, vagy energiával
kapcsolatos folyam. Az eredeti matematikai-fizikai kép a Gauss-Stokes
képletekkel leírt jelenség, a zárt görbe belsejéből, illetve belsejébe
áramló folyamatokra, amelyeknek az összege nyugalmi állapotban zérus. A
szabályozáselméletben ilyen szerepe van a komplex síkon a
visszacsatolást reprezentáló -1 pont
környezetének. |
| Nyquist |
Harry (1889-1976), svéd származású amerikai hiradástechnikai
mérnök, aki alapvető hozzájárulásokkal erősítette a Bell laboratorium
úttörő tevékenységét, elsősorban a termikus zajok problémáiban és főleg
a visszacsatolásos szabályozás elméletében. Ez utóbbiban elért
eredményeiért nevezték el a polárkoordinátákban ábrázolt
amplitúdó-frekvencia reprezentációt Nyquist diagrammnak. |
| ok |
(69, 77) a filozófia és a köznapi gondolkodás egyik
legkétségesebb problémája, annak kérdése, hogy egy jelenséget egy, vagy
több más jelenség, idéz-e elő, általában azok időbeli egymásutánjában,
vagy több jelenség egyidejű kölcsönhatásának eredménye. |
| ontológia |
(5) lételmélet. a jelenségek eredetével, végső
összefüggéseivel foglalkozó filozófia. A számítástechnikában a
jelenségek kategorizáló, rendszerekbe illesztő fogalmi meghatározása. |
| operátor |
(48) rendszertechnikai értelmezésben olyan, általában
matematikailag leírt modell, amely a vizsgálandó rendszert reprezentálja |
| optimális |
(80) a rendszerek olyan befolyásolása, hogy a kívánatos
minőségi követelményt (követelményeket) biztosítsák.pl. költség,
sebesség, gyorsulás. |
| optimalizál |
(80) a rendszerek olyan befolyásolása, hogy a kívánatos
minőségi követelményt (követelményeket) biztosítsák.pl. költség,
sebesség, gyorsulás. |
| optimalizálás |
(80) a rendszerek olyan befolyásolása, hogy a kívánatos
minőségi követelményt (követelményeket) biztosítsák.pl. költség,
sebesség, gyorsulás. |
| ortogonális |
(77) ὀρθός =fel,egyenesen, helyesen, γωνία
= szög(let). derékszög, általánosítva az egymásra nem ható, egymással
szemben álló jellemzők. |
| ortogonalitás |
(77) ὀρθός =fel,egyenesen, helyesen, γωνία
= szög(let). derékszög, általánosítva az egymásra nem ható, egymással
szemben álló jellemzők. |
| önszabályozó |
(49) külső szabályozó nélkül működő, autonóm
rendszer.Egészséges állapotban a biológiai
funkciók többsége ilyen. A piac idealizált
modelljének alapelve. |
| parabolák |
(78) l. kúpszeletek |
| Paracelsus homunculus |
(61) Philippus Aureolus Theophrastus Bombastus von Hohenheim,
(1493 – 1541) reneszánsz orvos, alkémista, csillagász és misztikus,
Egyik úttörője a középkori dogmatikus tudományos gondolkodás
kritikájának, de még nem mentes a kor misztikus gondolkodásától. |
| paraméter |
a matematikai kifejezésekben olyan állandó vagy válozó, amely
meghatározza a kifejezés probléma orientált egyediségét |
| parametrizálás |
a parameterek beállítása, mérése, behelyettesítése,
kiszámítása. l. parameter |
| parciális
differenciálegyenletek |
(72) azok a differenciálegyenletek, amelyek a folyamatoknak
egy-egy változó mentén leírható viselkedését reprezentálják. Így a
mozgás vonatkozásában az egyes koordináták és az idő szerinti
változások elemi lépéseit. |
| párhuzamos |
(56, 95) több rendszer, vagy rendszerelem egymással
kiváltható kapcsolata, pl. a vesék |
| párhuzamos posztulátum |
Az eukleidészi geometria ősi, problémája,
annak bizonyítási lehetősége, hogy a párhuzamosok csak a végtelenben
találkoznak. l. nem ( eukleidészi geometriák |
| Parseval |
Marc-Antoine (1755-1836) francia matematikus, elsősorban a
róla elnevezett tétel révén jelentős. E szerint egy függvény
Fourier-felbontása együtthatóinak négyzete egyenlő a függvény
időtartománybeli négyzetintegráljával. Ez az összefüggés a két
reprezentáció azonosságának alptulajdonságáról. |
| particionál |
részekre bontás |
| PID |
(96, 97) arányos, integráló, differenciáló szabályozás, a
legáltalánosabb szabályozó struktúra, amely a rendszer folyamatos,
tartós viselkedését és alkalmazkodási sebességét állítja be. |
| PID szabályozás |
(96, 97) arányos, integráló, differenciáló szabályozás, a
legáltalánosabb szabályozó struktúra, amely a rendszer folyamatos,
tartós viselkedését és alkalmazkodási sebességét állítja be. |
| Pithagorasz |
(42) Πυθαγόρας, az i.e. hatodik században élt, legendákkal
övezett filozófus, matematikus és misztikus. A tudomány számára a
számokkal rendszerezett világképe a legfontosabb, ebből adódóan
valószínű eredményei a háromszögekkel és a húrok hosszának és a
gerjesztett hangoknak az összefüggése. Misztikus világképe vallásszerű
tanításban és szervezetekben terjedt. |
| platóni testek |
(25) egybevágó, szabályos lapokkal határolt testek. Ősi
megfigyelési-szimbólumalkotási téralakok, amelyek misztikus
jelentésekkel felruházva a világ szabályosságaira és e szabályosságok
kizárólagosságaira utaltak. Így öt, ilyen háromdimenziós testet tudtak
rögzíteni, Platónnál és más görögöknél az az őselemek megjelenítéseit,
Keplernél a naprendszer szerkezetét. |
| Poincaré-tórusz |
az eukleidészi térnek hiperbolikus leképezése egy kör,
illetrőleg magasabb dimenziókban gömbök zárt terére. Alapvető
jelentőségű a rendszerelmélet transzformációs értelmezéseiben . Bár
egyik legfontosabb értelmezőként Poincaréról nevezték el, de őt
megelőzően Beltrami olasz matematikus dolgozta ki és velük is
párhuzamosan Felix Klein. |
| Poisson-zárójel |
vagy Lie zárójel, a Lie algebrákban használt jelölés a
kifejezések és antikommutatív párjuk különbségére, ami fizikai nyugalmi
állapotokban zérust ad, egyébként a különbséget, például átalakulást,
veszteséget jelző értéket. |
| polárkoordináta |
vektorkoordináta, az amplitúdóval és a fázisszöggel történő
meghatározás és ábrázolás |
| polinomok |
többtagú algebrai kifejezés. Ezekben csak változók és számok
egészszámú pozitiv kitevőjű összegek és szorzatok szerepelnek. |
| pólus |
folyamatokat reprezentáló függvények szingularitásai,
szakadási egyedi pontjai. A szabályozástechnikában az átviteli
függvények nevezőinek zérushelyei, a stabilitás elvesztésének állapotai |
| potenciál |
munkavégző képesség, energiafajta |
| predikció |
(99) a rendszer korábbi viselkedése és egyéb programozott
ismeret alapján előjelzi és beállítja |
| projektív geometria |
sokfajta vetítéssel kapott alakzatok geometriája, vetítési
viszonylatai. |
| PROLOG |
magasszintú programnyelv logikai módszerekkel kezelhető
feladatok megoldására |
| protézis |
(33) szilárd testrészeket, így fogakat, csontokat pótló tárgyak |
| pszichológia |
(26) (ψυχή légzés,
lélek λογία tudomány, kutatás. A tudat és a viselkedés tudománya |
| regisztrálás |
(74) etimológiailag: visszavitel. A rendszerek állaporainak,
jelenségeinek visszavetíthető feljegyzése az adott jelenség és adott
feljegyzési technika eszközeivel. Így fejlődtek a regisztráló műszerek
és a mai digitális számítógépes adatgyűjtési technikák, az utóbbiak
szoros kapcsolatban az adatbányászattal. |
| rejtett Markov-folyamat |
olyan információtömeg, amelyben a markovi sajátosságok, tehát
a jelenségeknek, adatoknak, valószínűségüknek egymástól függő, vagy
független volta csak megfelelő algoritmusokkal tárható fel. Jellegzetes
alkalmazásuk az alakfelismerésben van. |
| relatív prímszámok |
olyan számok, amelyeknek az egységen kívü nincs közös osztója |
| relativitáselmélet |
(63, 71,77) speciális és általános relativitáselmélet a
térről, az időről, a kettő egységéről és a téridő viszonylagos
jelenségeiről. (Einstein) |
| rendezetlenség |
(68) az entrópiával kapcsolódó fogalom, matematikai és tárgyi
strukturáltság, illetőleg annak hiánya. |
| reneszánsz |
(73) a középkor utáni szellemi ujjászületés, az antikvitás
hagyományai ujra felfedezésének és értékelésének korszaka, a
tizennegyediktől a tizenhatodik századik terjedő, művészeti és
gondolkodási forradalom. |
| reprezentáció |
(30,74) A rendszerek
vonatkozásaiban jelenségeknek más, valamilyen értelemben hasonló
viselkedéssel választott leképezése. A rendszerjelenségek
legáltalánosabb reprezentációja a matematika. |
| reziduum |
maradék. Zárt görbe mentén vett integrál értéke. Jelentése a
Gauss-Stokes törvény értelmezése során érzékelhető (l. Gauss-Stokes,
forrás, nyelő), a rendszerelméletben a reziduum értelmezése megfelel a
komplex síkon körülzárható szingularitásoknak. |
| robot |
részben, vagy teljesen automatizált munkavégző gép. A szláv
munka szóból származtatott és a Karel Ƈapek által először, 1921-ben
használt megnevezés |
| robusztus |
(80, 81, 102) olyan rendszer, amely a zavarások meghatározott
tartományában ésszerű, és ugyancsak meghatározott mértékben nem veszti
el fontos tulajdonságait, elsősorban a stabilitást, de e mellett a
rendszer más minőségi jellemzőit. |
| Shannon |
Claude (1916-2001) matematikus, mérnök, az információelmélet
alapítója |
| SIMULINK |
(87) ml.MATLAB |
| skálázás |
(39,71, 74) jelenségek mértékkel, azaz valamilyen mérhető
tulajdonságának rögzítésével történő
beosztása, pl. a Celsius, vagy Fahrenheit szerinti hőfokbeosztás. |
| Sophus Lie |
Marius Sophus (1842-1899) norvég matematikus,a
csoportelméletben a transzformációs csoportok és ebben az egyensúlyi
viszonyokat kifejező, antikommutatív algebrák megalkotója |
| soros |
(56, 95) egymásutáni kapcsolás, az egyik elem kikapcsolása
megváltoztatja, működésképtelenné teheti a rendszert. pl: emésztő
rendszer |
| Spinoza |
Baruch,(1632-1677) A felvilágosodás meghatározó jelentőségű
holland-zsidó filozófusa, valláskritikus. Azonosította az istenfogalmat
a természettel (deus sive natura). |
| stabilis |
(80, 82,91, 93) a rendszereknek
az a tulajdonsága, hogy véges mértékű zavarás után is nyugalmi
állapotba kerülnek. A rendszerek viselkedésének alapkövetelménye. |
| stabilitás |
(80, 82,91, 93) a rendszereknek
az a tulajdonsága, hogy véges mértékű zavarás után is nyugalmi
állapotba kerülnek. A rendszerek viselkedésének alapkövetelménye. |
| stacionárius |
állandó viselkedésű |
| statikus |
nem mozgó |
| statisztika |
(47) adatok gyűjtésének, feldolgozásának, rendszerezésének és
értékelésének tudománya. |
| Stokes- törvény |
(Stokes-Gauss) egy zárt görbe mentén vett integrál értéke
vagy zérus, vagy megfelel a görbén belül megjelenített forrásnak, vagy
nyelőnek. A fizikában áramlási jelenségekre, a rendszerelméletben a
rendszer adott tartománybeli szingulatitásaira vonatkozik |
| szabályozás |
(34, 52, 84) meghatározott célokat követő változtatás.
Szakmai nyelvhasználatban általában a visszacsatolt, folytonos
működtetést értik ez alatt. Erősen nyelvfüggő meghatározás. |
| szabályozhatóság |
(89) l. irányíthatóság |
| számítógépes nyelvészet |
a nyelvészet módszereinek elsősorban a grammatikának a
számítógépes interpretációja, számítástechnikai struktúrákban történő
feldolgozása. Ennek alapján számítógépes szövegelemzés és
szöveg-generálás. |
| szavazás |
a legjobb jelölt, a legkedvezőbb döntés kiválasztásának
módszere. Kérdéses igazságát, egyértelműségét régóta ismerik, Condorcet
bizonyította, hogy minden szempontból kifogástalan, ellentmondás mentes
módszer nem lehetséges, példája az egyszerű többségi döntés és a
páronkénti összehasonlító döntés ellentmondása volt. Számítógépes
döntési eljárásokban is hasonló fenntartásokkal lehet csak alkalmazni. |
| szélső érték |
legnagyobb. Legkisebb, legkedvezőbb, legkedvezőtlenebb értékek |
| személyes szabadság |
(7) az alapvető emberi jogoknak az információs társadalomban
különlegesen hangsúlyozott elemei. l. privacy, transparency. |
| szillogizmusok |
(27 συλλογισμός) a deduktív következtetés sémái. Ezeket
Arisztotelész rendezte és a mai napig is alapstruktúrája a logikai
következtető eljárásoknak, számítógép programoknak, így a PROLOG
nyelvnek. |
| szimbólumok |
(6) jelkép, fogalmaknak általában képpel történő
megjelenítése. σύμβολον összeillesztés,
összevetés |
| szimmetria |
(25) (συμ = össze, μετρία= mérés, mérték) |
| szinguláris |
egyedi érték, állapot: optimális. Pesszimális, labilis. L.
pólusok |
| szingularitás |
egyedi érték, állapot: optimális. Pesszimális, labilis. L.
pólusok |
| sztochasztikus |
(88) véletlen, vagy véletlennek feltételezett, bizonytalan, nem meghatározott eredetű és jellegű hatások, folyamatok. στόχος = feltételezett, vélt. |
| szuperpozíció |
(54) a jelenségek egyszerű, lineáris összeadódása. l. lineáris |
| szupremális |
felső korlát. Általában terek leírásában használatos fogalom,
elválasztva az általában egy függvény maximumára használatos
kifejezéstől |
| szuprémum |
felső korlát. Általában terek leírásában használatos fogalom,
elválasztva az általában egy függvény maximumára használatos
kifejezéstől |
| szűrés |
a rendszerelméletben a folyamatot befolyásoló zavaró hatások
kiküszöbölése. Általában a hasznos jelek és a zavaró jelek frekvencia-
vagy amplitúdó tartományának szétválasztásával, valószínűségszámítási,
statisztikai módszerekkel történik. L.: Kalman szűrő |
| szűrő |
(46) a rendszerek elméletében olyan számítási módszerek,
amelyek a zavaró hatásokat leválasztják az értékelendő és szabályozandó
jelekről. Általában valószínűségszámítási módszerekkel dolgoznak, főleg
a frekvenciatartományokban. |
| tanulás |
a rendszerek viselkedésének, állapotainak, befolyásolási
eredményeinek statisztikai tárolása és valószínűségszámítási és logikai
módszerekkel történő elemzése. |
| tartalék |
a rendszer felhasználásra alkalmas, készenléti energiája,
vagy energiajellegű állapota. L. potenciális energia |
| Taylor |
Brook, 1685-1731) angol
matematikus, a róla elnevezett sor megalkotója. Hivatalból is
foglalkozott a Newton-Leibnitz prioritási vitával. |
| Taylor-sor |
olyan függvények hatványsora, amelyek egy vizsgált pont
környezetében, tartományában akárhányszor differenciálhatók. A legtöbb
gyakorlatban használt függvény Taylor sorba fejthető, vagy így
közelíthető, ezért a gyakorlati számítások egyik leghasználatosabb
eszköze. |
| tehetetlenség |
(15) a testek azon tulajdonsága, hogy állapotukat csak
valamilyen beavatkozás révén változtatják. (latin iners: lusta). A
tehetetlenség fogalma számos átvitt értelemben is használatos, pl. a
társadalomtudományokban. A tehetetlenség, a tömeg és a téridő
összefüggései új értelmezéseket kaptak az általános
relativitáselméletben. |
| teljesítmény |
(15, 63) A fizikai teljesítmény
(jelölése P) a munkavégzés vagy energiaátvitel sebessége,
az egységnyi idő alatt végzett munka. Ez a munka a
dinamikában egy erővel szemben megtett út, minden más területen ezzel
analóg fogalom, pl. a hőváltoztatás. |
| tér |
(tér) (71,72,75,79) jelenségek, folyamatok olyan összessége,
amelyeket valamilyen geometriai jellegű szabályszerűség köt össze.
Fogalmi eredete a látásélmény, amit a fizika és matematika a
kartéziánus koordinátarendszerben az eukleidészi szabályokkal határoz
meg. Általánosítása különös jelentőségű a rendszerek szemléletében és
számításában, igyekszik biztosítani a vizsgált rendszer működésének
legcélszerűbb szemléletét. Korábbi alkalmazásai a térképek különböző
célú rajzolásában, az építészeti tervekben voltak érzékelhetők, ma az
orvosi képalkotási gyakorlatban, a 3 dimenziós gyártásban. Tudományos
gondolkodásunk egyik legfőbb elősegítője a terekben történő
jelenség-elhelyezés szabadsága és gyakorlata. |
| terek |
(tér) (71,72,75,79) jelenségek, folyamatok olyan összessége,
amelyeket valamilyen geometriai jellegű szabályszerűség köt össze.
Fogalmi eredete a látásélmény, amit a fizika és matematika a
kartéziánus koordinátarendszerben az eukleidészi szabályokkal határoz
meg. Általánosítása különös jelentőségű a rendszerek szemléletében és
számításában, igyekszik biztosítani a vizsgált rendszer működésének
legcélszerűbb szemléletét. Korábbi alkalmazásai a térképek különböző
célú rajzolásában, az építészeti tervekben voltak érzékelhetők, ma az
orvosi képalkotási gyakorlatban, a 3 dimenziós gyártásban. Tudományos
gondolkodásunk egyik legfőbb elősegítője a terekben történő
jelenség-elhelyezés szabadsága és gyakorlata. |
| természetes nyelv |
bármilyen nyelven beszélt, írott kommunikáció. Ennek
átalakítása gépi reprezentációra a számítógépes nyelvészet feladata. L. ott. |
| termodinamika |
(59) θέρμη =hő, δύναμις= erő. A
tizenkilencedik században létrehozott szókapcsolat mutatja, hogy a
hőnek, mint az egyik energiafajtának és a hőnek, mint skálázottan is
érzékelt hatásnak a kapcsolata és különválasztása a fizikának
viszonylag késői eredménye, amely tovább tisztázódott a hő és a mozgás
viszonyaiban. |
| Toeplitz-mátrix |
l. XI. , állandó diagonálisú mátrix, amelyben a főátló
diagonálissal ferdén párhuzamosan helyezkednek el a folyamatosan azonos
elemek. Ez a forma emlékeztet a filmfelvételek különböző pontokon,
időkben folyamatos lejátszására és ezért
is használatos az időben oda-vissza lejátszódó folyamatok sorozatának
leképezésére. |
| Töplitz |
Otto (1881-1940) német, majd izraeli matematikus, fő működési
területe a funcionálelmélet, a matematika története és oktatása |
| trajektória |
útvonal, annak grafikus reprezentálása, folyamatok ábrázolás. Latin trajacere: átdobni. |
| trajektóriák |
útvonal, annak grafikus reprezentálása, folyamatok ábrázolás. Latin trajacere: átdobni. |
| transzformációk |
(43) szó szerint is: átalakítás, egyik reprezentációs módból
egy másikba. A rendszerelméletben a leggyakoribb az időtartományból a
frekvencia tartományba történő átalakítás. |
| választási-döntés |
l. szavazás |
| valós számok |
A természetes egész és törtszámok végtelen halmaza. Ábrázolása
a számegyenes. |
| valószínűség |
Események bekövetkeztének várható esélye. A valószínűség a
bizonytalansági meghatározások (pl. Fuzzy) legfontosabb esete, a
valószínűségszámítás a legjobban kidolgozott módszertana. L.
stochasztikus, fuzzy. |
| valószínűségszámítás |
(47) véletlen események várható előfordulásának számítása. |
| variációszámítás |
(85) azon függvények kiválasztása,
amelyeknek határozott integrálja egy függvénycsoportban (funcionálok)
szélső értéket (maximumot, vagy minimumot) vesz fel. Ez gyakorlatilag
minden optimalizálás alapkérdése. |
| vektorterek |
vektoroknak, tehát nagysággal és iránnyal (fázisszöggel)
meghatározott értékjeleknek a tere. |
| vezérlés |
(34,52, 84) Általában logikai eszközökkel történő és
folyamatos visszacsatolás nélküli működtetés. Erősen nyelv- és szakmai
csoportfüggő meghatározás. |
| VI. Sándor |
(75) (1431-1503) reneszánsz,
Borgia-pápa, aki 1493 ban kiadott bullájával úgy döntött, hogy a
Zöldfoki-szigetek és Haiti között húzódó délkör mentén ketté osztja a
földgömböt, és ettől keletre a portugálok hódíthattak míg attól
nyugatra a spanyolok. |
| visszacsatolás |
(56, 90. 95) a szabályozás legfontosabb eleme, a folyamatra
történő hatást és annak eredményét összehasonlító kapcsolás |
| visszacsatolás, feedback |
(56, 90. 95) a szabályozás legfontosabb eleme, a folyamatra
történő hatást és annak eredményét összehasonlító kapcsolás |
| Youla |
, Dante C. (1925-) (98)amerikai villamosmérnök, nevezetes a
róla és Kucseráról elnevezett parametrizálás. Ha egy stabil
szabályozási rendszert kiegészítenek egy olyan taggal, amely valamilyen
minőségi jellemző elérését célozza, újra kell vizsgálni és beállítani
az egész rendszer stabilitását. Ezt végzi el a Youla parametrizálás,
ami az egyes, a rendszerben szereplő elemek relatív prím (közös osztó
nélküli) tulajdonságát használja fel. |
| Youla parametrizálás |
a szabályozás és annak minőségi követelményeit kielégítő
stabil rendszer parametereinek tervezése |
| Youla-Kucera parametrizálás |
l. Youla parametrizálás |
| zaj |
a rendszer működését befolyásoló nem hasznos jel. L. szűrő |
| zajok, zavarások |
a rendszer működését befolyásoló nem hasznos jel. L. szűrő |
| zárt hurkú szabályozás |
l. visszacsatolás |
| zavarás |
(40, 95) minden olyan jel, ami nem az adott rendszerfolyamat
célját szolgálja, a folyamatot befolyásolja. A zavarás általában
sztochasztikus jellegű. |
| zavarkompenzáció |
l. szűrés |
| zavarkompenzáció, kaszkád
szabályozás |
l. szűrés |
| zérusok |
(94) l. átviteli függvény |
