A rendszerek stabilitásának alapfeltétele mellett számos olyan jellemzőt kell szabályozni, amelyek a működés minőségi feltételeinek tesznek eleget. Ilyenek például a működés költsége, a rendszer alkalmazkodó képességének sebessége, a kívánt beállás pontossága, káros jellemzőknek, zajoknak a kiszűrése. Mindezek eléréséhez a szabályozásban további, általában valamilyen normáknak megfelelő elemeket építenek be. Ugyanakkor gondoskodni kell arról, hogy ezek az elemek a rendszer stabilitását ne befolyásolják, hiszen például egy a beállást gyorsító, vagy költségcsökkentő elem ebben az irányban eltolhatja a működési tartományt. A stabilitást nem befolyásoló elemnek tehát a szabályozótól függetlennek kell lennie, nem lehet a két elemnek közös módon kritikus állapota. Ezt a feltételt, a közös tényező kizárását, a számok világában a relatív prímszámok valósítják meg, ez a definiciójuk is. Az analitikus függvények világában ugyanez a feltétel szabható, ennek számítására viszonylag egyszerű algoritmusok szolgának. Ez a Youla-Kucera parametrizálás lényege. Az ábrán ezt az eredményt Q (kvalitás) -val jelöltük.