Van-e válasz és mennyire végleges?
A válasz egyszerű: nincs végleges válasz. Ez következik az ismeretelméleti elmondottakból is, de a matematika és a logika gödeli eredményéből, ami ugyan nem pontosan, de úgy fogalmazható, hogy egy zárt logikai rendszerben mindig található olyan tétel, ami nem bizonyítható ezen rendszer keretein belül. A filozófiai és ezzel a gyakorlati általánosítás kézenfekvő: az ember gondolkodása megfelel a zárt rendszer fogalmának, hiszen zárt a magunk óriási tapasztalati világába, időkorlátaiba.
Gödel hivatkozik a klasszikus krétai hazug paradoxonra, amiben egy krétai azt állítja, hogy minden krétai hazudik, azaz a krétai zártságon belül nincs eldönthető állítás. Az emberiség egészében és történelmében is krétai!
A másik, hasonló lehetetlenség-bizonyítás a szavazásoké, értékegyeztetéseké. Arrow tétele megmutatja, hogy több szereplő értékválasztása nem rendezhető ésszerű sorrendbe, azaz több értékrend esetén nincs abszolút döntő rendszer. Mindez még folyékonyabbá válik, ha az értékek, szempontok változnak az idők folyamán.
Így mind a világ megismerésében, mind az emberek közötti viszonyokban, tehát külső és belső rendszerszemléletünkben nem lehet abszolútnak, véglegesnek tekinthető igazságokat hirdetnünk.
A megismerésnek különböző rétegei vannak. A megismerés során meghatározzuk a vizsgálat célját, lényegkiemelést végzünk, elhanyagolásokat teszünk, és megadjuk a modell érvényességi körét.