Ok vagy kölcsönhatás?
A változásokkal kapcsolatos ősi filozófiai kérdés. Az ok az emberi gondolkodásnak alapfogalma, de éppen ez teszi kérdésessé, mennyire értelmezhető természeti alapmozgatóként. A jelenségek kölcsönhatásának vizsgálata előfeltevésektől szabadabb szemléletet sugall, bár a kölcsönhatások feltételezései sem lehetnek ezektől lényegesen mentesebbek, legfeljebb inkább sugallnak kritikai megközelítéseket.
A célszerűen szakaszolt rendszerekben a jelenségek egymásutánja, egymásból következése a modellezés során már nemcsak a filozófusok régi problémája az okság elfogadása kapcsán. Az eredeti probléma az, hogy a megfigyelt egymás utáni következmények abból adódnak-e, hogy a dolgoknak van-e egy valahol meghatározott rendje, vagy pedig az együttes hatásnak van olyan a dolgokban rejlő tulajdonsága, ami adott esetben a hatást előidézi.
Kis példánk illusztrálja a különbséget és annak jelentőségét. A közhiedelem szerint a náthának, megfázásos tüneteknek az oka a megfázás. Kiderült, hogy ez a kór is főleg bakteriális, de a megfázás körülményei nagyban elősegítik a jelentkezését. Előítéletes okfejtések számos jelenség kezelését vezették félre, különösen jellemző ez a történelem során egyes népirtások, üldözések oknyomozásában. A genetikai és epigenetikai tényezők keveredése, azok véletlen egybeesései által létrejövő tünetek szintén jó és a kutatások előrehaladásával állandóan változó módon interpretált példái a jelenségek és a magyarázatok keveredéseinek.