A mérték
A mértékeket a rendszereknél általában a jelekre vonatkoztatjuk. Ezek a jel-mértékek a rendszer működése szempontjából legfontosabb értékeket szolgáltatják, a mérték alapértéke valamilyen jól meghatározható határ, így a hőmérsékleteknél az abszolút nullfok, vagy a fagypont, a vegyületeknél az egyik összetevő teljes hiánya, vagy 100%-os jelenléte, a pénzügyeknél egy az összehasonlításra alkalmas dátum adatai, stb.
Abszolút értéknek tekintik egy változó iránymegjelölés nélküli értékét, például a negatív jel elhagyását, vagy vektormennyiségnél a vektor hosszát, fázisszög nélkül.
Általánosítva valamilyen normát, tehát értékelési mérték-meghatározást választunk az adott feladat adott értékelésének mérőszámát, mérő-képletét. Így kiemelt fontosságúak a rendszerek integrált normái, azaz a teljes viselkedési, megfigyelési tartományt értékelő normák.
Előző példánkban az idő a mérték, ennek abszolút értéke a járat gyakorisága, amit mérhetünk napban, órában, percben, a járat jellegétől függően.