Mi hogyan következik, erre hogyan lehet felkészülni, ez már ősemberi létünkben is fontos emberi kérdés volt. Kísérleteket végzünk a jelenségek magyarázatára.
Hosszú útja az emberen kívüli, emberfeletti erők megszemélyesítése volt, a természeti jelenségekben lakó szellemektől a különböző istenhitekig, vallásokig az istenhitek antropomorf, azaz emberszabású megjelenítésén keresztül a fizikai törvényszerűségekhez hasonló, azokkal is azonosítható képzetekig, alakzatokig, világteremtő és kormányzó modellekig.
A nagy összefüggések modelljei közül emelkedett ki az evolúció darwini modellje. Már Spinoza is azonosította az istenfogalmat a természettel (deus sive natura), a darwini evolúciós modell a természet sajátos működése, kiválasztási, öröklési mechanizmusával magyarázza a természeti világ fantasztikusan változatos fejlődési vonalait. Ez a modell azóta az őslénytani leletek és a biológiai tudás óriási szaporodásával csak gazdagodott és érvényesnek mutatkozik az élet számos további, nem közvetlenül biológiai folyamataiban is.
Számunkra a darwini modell erős összefüggés-rendszert világít meg a rendszerekben és azokat leképező, kapcsoló informatikai eljárásokban. Ezért emeltük ki a modellépítés fejlődéstörténetének jellegzetességeit. Ez a fejlődéstörténet ismeretelméleti gondolkodásunknak, haladásunknak és kritikánknak mostani alapja és módszertani segédlete.