Ezek és hasonló elemi alakzatok ma is gondolkodásunk építőkövei
Maga a felépítés is az építőkövek és a további épületelemek, a szövegek felépítése hangokból, jelekből és tovább, szintén képszerűvé teszik az észlelt alakzatok egyikfajta kapcsolatát. Miről, mi jut eszünkbe? Ez a kapcsolatfajta csak szerencsés esetben tükrözi a valódi (általában és végső fokon ismeretlen) összefüggést, inkább előző élményeink véletlen, vagy tudatos kapcsolódásait. Így reprezentálódnak agyunkban a leszűrt, kiemelt rendszerelemek, rendszerek és azok kapcsolatai, azaz az előbb megnevezett modellek.
A kapcsolódások kiemelhető formája az egyes alakzatoknak a következmény-jellegű élménye. Így értünk el az okság fogalmaihoz, de ezek a felismerések is lassan alakultak, jellegzetes példánk a nemzés és szülés kapcsolata. A tudomány is számos, ma ésszerűtlennek tűnő kapcsolódás-elméleten keresztül fejlődött, erre példánk is lesz az égés, a disszipáció tárgyalásában.
Ezeket az elvonatkoztatási vonulatokat és példáit érdemes követnünk akkor, ha a valóság modellreprezentációit építjük fizikai modellekben, gondolkodási struktúrákban és matematikai formulákban.
A példák között idézzük a szén C60 izotópjának geometriai struktúráját és hivatkozunk Escherre, akinek művészi munkássága az elemi alakzatok bonyolult kapcsolataiban csúcsosodott ki.